Tizenegyezer lépés hátra

 Hali!

Már majdnem két hónap eltelt 2023-ból, és, nos, ami engem illet, az év jelmondata eddig, hogy "Ami nem öl meg, az megerősít." De nem fogok panaszkodni, vannak ám jó dolgok is bőven, amik a hajmeresztő baromságokat ellensúlyozzák.

Ami az írást illeti, haladok, haladok. A 2023-as tervekről szóló posztban három történetötletről írtam, végül a közepesen hosszúba kezdtem bele. Eltökéltem, hogy még februárban közzéteszem az első fejezetet, aztán rájöttem, hogy mégsem csak úgy in medias res kellene feldobni ide, hanem valami tartalom, előszó illene hozzá. Úgyhogy összeszedtem pár képet, írtam egy tartalmat és egy prológus-szerűséget. A fejezet pedig... hamarosan.

U.i.: rájöttem, hogy továbbra sem vagyok elégedett a dizájnnal, úgyhogy mielőtt elkezdem feltölteni az új történetet, kezdek ezzel is valamit:)

Tizenegyezer lépés hátra

 A Messina Színiakadémián minden márciusban megemlékeznek az iskola híres-hírhedt növendékének, Tristan Morrownak haláláról. Az idei év különösen jelentős: a tragédia harmincadik évfordulója alkalmából tanulók és tanárok igyekeznek kitenni magukért, és a kampusz egy délutánra egy vidámpark és egy összművészeti fesztivál keverékévé változik. 

Belinda huszonegy éves, és, noha imád szórakozni, aznap este semmi kedve sincs hozzá. Beadandókat ír, dolgozik, órákra jár és szerepet tanul. Szobatársa unszolására mégis elmegy a fesztiválra, ahol a jósnő sátrában különös üzenetet kap. 

Belinda nem hisz a jóslatokban. A véleménye azonban hamar megváltozik, mikor másnap reggel arra ébred, hogy az üzenet valóra vált.

***

Előszó

Belinda

Hurok van az életvonalamban. Nem törés, nem elágazás, hanem egy karika, akár egy matchbox pálya közepén, ahol a kisautó egy pillanatig fejjel lefelé halad, mégsem pottyan le, mert viszi a lendület. Talán az én hurkom is ilyesmit jelez, hogy egy ponton a feje tetejére áll majd minden, szemlátomást teljesen szürreális irányt vesz az életem, de lesz bennem annyi lendület, hogy ne essek fejre. Ha hinnék a tenyérjóslásban, valószínűleg ezt mondanám.

Még jó, hogy több eszem van annál, mint hogy ilyesmivel vesztegessem az időmet.