2023

  Most, hogy túl vagyunk az év első két hetén, ideje, hogy itt is jelentkezzek. Magamnak már írtam évösszegzést 2022-ről, "fogadalmakat" 2023-ra, elkezdtem tervezgetni, többek között történeteket is. És mivel az egyik fogadalmam/célom/tervem erre az évre, hogy rendszeres(ebb)en fogok írni, elő is veszem ismét a blogot.

Az óév és az újév

 Ahogy 2020 óta minden évnek, úgy 2022-nek is kétségekkel tele vágtam neki. Néhány esetben feleslegesen aggódtam, de volt, hogy beváltak a félelmeim. Viszont összességében egy nagyon produktív és sikeres év volt. Végre sokat utazhattam, eljutottam régi kedvenc helyeimre külföldön, és újakat is felfedeztem. Megvalósítottam néhány régi álmomat utazások, kapcsolatok és hobbik terén. Sokat tanultam, a fáradozás pedig megtérült sikeres vizsgák formájában. Szakdolgozatot írtam az egyik all time favourite kedvenc könyvemből, és lediplomáztam. És volt még rengeteg jó pillanatom azokkal, akiket szeretek, láttam egy csomó szép naplementét, sokat sétáltam, és megláttam a szépet ott, ahol egyébként nem egyértelmű a jelenléte. Na meg volt sok sírás, harag, kétségbeesés is, amit végül mindig vigasz és megnyugvás követett. 

 Szóval nagyon sok minden történt 2022-ben, amiért hálás vagyok. És ezután nem tudtam pontosan, hogyan is kellene 2023-hoz állnom. Leginkább ismét kétségekkel tele. Meg tudom tartani azt a sok jót, amit összegyűjtöttem az előző évben? Meg kell-e tartanom egyáltalán? Idén is olyan áldás lesz a dolgaimon, mint tavaly volt? Áldás volt-e egyáltalán? Mert én annak éreztem, pedig lehet, csak felfogás kérdése. 

 Az óév, bár nem volt 100% öröm és boldogság, elég jól sikerült, és ezzel magasra tette a mércét az újév számára. És én is magasra tettem a mércét magamnak. Idén egész más lehetőségeim adódnak majd, már csak azért is, mert nem járok egyetemre, dolgozom, méghozzá külföldön. Nagyon máshonnan indulok most, mint 2022 elején, és őszintén szólva nem is merek arra gondolni, milyen utat fogok bejárni ebben az évben, mert semmibe sem szeretném beleélni magam. Céljaim és terveim viszont vannak.

Fogadalmak, célok, tervek

 Nem szeretnék semmit kőbe vésve megfogadni, mert magamat ismerve abból aztán nem lesz semmi. Csak nyomásként élném meg, és ösztönösen ellenállnék, aztán haragudnék magamra, hogy nem sikerült. Viszont vannak dolgok, amikről tapasztalatból tudom, hogy jobbá teszik az életemet, és célom, hogy ezekre fókuszáljak, mert segítenek egyben maradni. Idei céljaim a következők:

• rendszeresen meditálni
• rendszeresen mozogni
• utazni, minél több helyre ellátogatni, és megélni az ottlétet
• (tudatosan) fotózni - nem csak kattintgatni a világba, hogy aztán a képek fele értékelhetetlen legyen
• használni a receptkönyveimet, nem csak mindig ugyanazt a négyféle kaját váltogatni
• rajzolni és festeni
• kávét olykor zöldteával helyettesíteni
• találni egy munkát, amit hosszútávon végezhetek
• aktívan tanulni a nyelvet, nem csak várni, hogy rám ragadjon a metrón meg a boltban
• kevesebb telefonozás, több élet
• kevesebb görcsös ragaszkodás, több szeretet
• írni

Írás és a blog

 Éveken át az iskolára és a tanulásra fogtam, hogy nem foglalkozok a történetekkel, amiket amúgy nonstop gyártok a fejemben. Most, hogy (egyelőre legalábbis) nem vagyok tanuló, ideje félretennem a kifogásokat, és legalább megpróbálni. Nem azért, mert annyira jól megy. Nem azért, mert olyan sokakat érdekel. Nem azért, mert ebből akarok megélni. Hanem magamért. Mert szeretek írni, szeretek mesélni, mert olyankor érzem igazán, hogy önmagam vagyok. És mert itt ez a blog, amivel valamiért úgy érzem, kezdenem kéne valamit.

 Az elsődleges cél csak az, hogy csináljam. Üljek le hétről hétre, tegyek hozzá egy mondatot egy bekezdéshez. Aztán ha belerázódtam, arra is figyelmet fordítok, hogy jól csináljam - például, hogy kidolgozott, egyedi és konzisztens karaktereket írjak, ne csak úgy kövessék egymást a tetteik és megszólalásaik.

 Jelenleg három történetötletet dédelgetek a fejemben. Az egyik egy rövidebb, mese szerű, se nem novella, se nem regény, se nem mese... szóval egy történet, amit ha egyszer megírok, körülbelül 3-4 részben kerülne fel ide. A másik valamivel hosszabb, és inkább a Fordíts hátat a fénynek! stílusát idézi: a kamaszkori rajongásaimon alapszik, mind a karakterek, mind a műfaj terén. Egy nem túl komplex románc, amit személy szerint a legjobban szeretek olvasni blogokon (vagy épp közzétenni a sajátomon). A harmadik pedig egy összetettebb hosszú történet, ami még nem öntött teljesen alakot a fejemben, de a meglévő foszlányait imádom. És épp ezért szeretnék rá több időt szánni, többet ötletelni, hogy ha eljutok a megvalósításig, akkor pont olyan jó legyen, ahogy a fejemben kinéz. Ezek mellett van még egy kisebb ötletem, amit akár hétről hétre is csinálhatnék, ha képes lennék rávenni magam. Valószínűleg mindenekelőtt ezzel fogom folytatni a blogolást, a többi meg majd előbb-utóbb érkezik.

Ennyi lenne az évkezdő blogposztom. Boldog, katasztrófamentes új évet kívánok minden erre járónak, remélem sikerrel járunk mind, akik akár egyetlen célt is kitűztünk 2023-ra!