Sziasztok!
Egyelőre nem egy újabb fejezettel jelentkezem (noha
ezúttal nem fogom annyit halogatni, mint a legutóbbit). Abeth kihívott a Write
Tag 03. – …élt egy parasztlegény címen futó kihívásba, amit személy szerint nagyon
érdekesnek találok, épp ezért igyekeztem minél előbb sort keríteni rá.
~❁~
Szabályok
1. Másold be a szabályokat és a kérdéseket a bejegyzésed elejére! (Ha másolásvédelem van az oldaladon, jelöltjeidet irányítsd a Tintaszerkezetek oldalra, innen el tudják vinni a dolgokat.)
2. Linkeld annak a nevét, aki jelölt téged!
3. Válaszolj a kérdésekre!
4. Ha van ötleted, használd ki a +1 lehetőséget!
5. Jelölj te is bloggereket a játékra és linkeld az
oldalukat!
6. Értesítsd őket a jelölésről!
~❁~
- Mit találsz ki előbb, a cselekményt vagy a főszereplőt
(vagy valami mást)?
- Milyen karakter volt az első történeted főszereplője?
- Ha már több sztorit is írtál, felfedezel-e utólag
visszagondolva hasonlóságot a főszereplőid közt?
- Hogyan alkotod meg őt, van-e rá módszered?
- Szerinted mitől lesz „működőképes” egy főszereplő?
- Mit gondolsz arról, hogy „a főszereplő legyen
szerethető”?
- Jártál-e már úgy, hogy a karaktered önállósította magát
és másfele vitte a történetet, mint ahogy eltervezted? Mit teszel ilyenkor?
- Olvasóként milyenfajta főszereplők fognak meg /
érdekelnek igazán? Befolyásolja-e ez, hogy te milyennek alkotod meg a tieidet?
- Fedeztél-e már fel hasonlóságot saját magad és a
főszereplőd közt? Vagy törekedtél-e erre szándékosan?
- Van-e valami érdekességed, gondolatod a főszereplőkről,
amit elmesélnél?
+1 Bármit kérdezhetsz, ami a témához kapcsolódik. (De ne
felejtsd el ezt a szöveget is bemásolni, hogy a te jelölted is kitalálhasson
valamit!)
~❁~
Mit találsz ki előbb, a cselekményt vagy a főszereplőt
(vagy valami mást)?
Mikor mit. Általában nagyon váratlanul jut eszembe egy ötlet,
de ha így van, akkor mintha egy nagy felhőként jelenne meg előttem az egész
történet. Ebben a felhőben ott lebegnek a karakterek, a történet elemei, de
ilyenkor az egész olyan sok és megfoghatatlan, azt sem tudom, melyik részét
kezdjem el végiggondolni. De általában az alapsztorit próbálom lefuttatni
fejben, esetleg automatikus írással körvonalazom. Aztán jön az, hogy nagyon
alaposan elkezdem leírni magamnak a főszereplőt.
Milyen karakter volt az első történeted főszereplője?
Szigorúan véve a legelső történetem valami mese volt,
amit oviban találtam ki, és egy hercegnőről szólt, aki nem akart férjhez menni,
de aztán találkozott egy csodálatos herceggel, akinek persze igent mondott. Az
első megírt történetemre érdekes módon nem emlékszem ilyen tisztán. Vérfarkasok
és vámpírok voltak benne, a főszereplő egy vérfarkas klán tagja volt három
lánytestvér egyike. Sokat csűrtem-csavartam a sztorit, már nem is tudom
pontosan, mit hoztam ki belőle.
Ha már több sztorit is írtál, felfedezel-e utólag
visszagondolva hasonlóságot a főszereplőid közt?
Belegondolva nem. Lehet, hogy egy külső szemlélőnek
rögtön feltűnne, hogy a fiaim/lányaim ugyanabból a fejből pattantak ki, de
különben nem hasonlítanak egymásra.
Hogyan alkotod meg őt, van-e rá módszered?
Egy kreatív írást fejlesztő könyvben egész kérdéssor van,
amire egy szerzőnek tudnia kell válaszolni a karakterével kapcsolatban, ha hitelesre
akarja megalkotni. Volt már, hogy nekiültem és mindet átgondoltam, de általában
nem így csinálom, hanem leegyszerűsítem arra, hogy mi a karakter alaphelyzete a
történet elején, és hová akarom eljuttatni. Aztán persze leírom, hogy mik a
gyengéi, amik miatt elbukhat(na) út közben, mik az erősségei, amikkel előre
haladhat, kik a legfontosabb személyek az életében, és mi az, amit a legszívesebben
csinál.
Szerinted mitől lesz „működőképes” egy főszereplő?
Ha ő az, akivel a történet megtörténik. Ha ő az, akinek a
legtöbb a veszítenivalója a történetben. Ha csak passzív szemlélő, aki elmeséli,
ami a környezetében történik, akkor nem több narrátornál. Az viszont szerintem
nem alapfeltétel, hogy cselekvő, aktív valakinek kell lennie, neki kell
irányítania mindent. Olvastam érdekes és erős regényeket, ahol a főszereplő
képtelen volt összeszedni magát. Ő állt az események középpontjában, de inkább
csak „elszenvedett” mindent (nem is lett jó vége), de ettől még főszereplő
volt, mert ha voltak is nála aktívabb szereplők, a történet úgy volt megírva,
mintha minden azért történne, hogy a főszereplő eljusson valahonnan valahová az
életben.
Mit gondolsz arról, hogy a „főszereplő legyen szerethető”?
Szerintem ez sem kötelező. Én általában ilyeneket írok,
írtam eddig, mert szerintem egyszerűbb. De vannak történetötleteim, ahol a
főszereplő nem egy szimpatikus alak, és épp azért szeretném a középpontba rakni,
hogy elmondjam, mi motiválhat egy antihőst. Ha magamnak választok olvasnivalót,
akkor is szeretek ellentmondásos főszereplőkkel találkozni.
Jártál-e már úgy, hogy a karaktered önállósította magát
és másfele vitte a történetet, mint ahogy eltervezted? Mit teszel ilyenkor?
Így még nem jártam, de az jellemző, hogy már írás közben
gondolom át a történetet, és ennek megfelelően alakulnak a szereplők is. De ha
ilyen lenne, szerintem hagynám megtörténni. Viszont megnehezíteném vele a
dolgomat, mert úgy lehet át kéne gyúrnom azt is, amit korábban megírtam.
Olvasóként milyenfajta főszereplők fognak meg /
érdekelnek igazán? Befolyásolja-e ez, hogy te milyennek alkotod meg a tieidet?
A hiteles főszereplők fognak meg, akik mögött érezhetően
kidolgozott lélektan áll, és ha meg is lepődöm azon, amit tesznek, belegondolva
megértem őket. Úgy érzem, így a hús-vér emberek megértéséhez is közelebb jutok.
Próbálok én is hasonló szereplőket írni, de olyan is van, hogy lazábban veszem,
nem gondolom túl, és csak a fantáziám élvezetére írok (ilyenkor kicsit kétdimenziósak
lesznek a karaktereim, de van, hogy megbocsátok magamnak).
Fedeztél-e már fel hasonlóságot saját magad és a
főszereplőd közt? Vagy törekedtél-e erre szándékosan?
Rendszeresen. Nem törekszem rá, de egy-két vonásomat
mindig „megöröklik”. Azokban a történetekben, amiket jelenleg írok, a
főszereplők nagyon különböznek tőlem (az egyikük például egy tizenhét éves fiú),
de mindig van bennük valami apróság, amit a saját jellememből veszek.
Van-e valami érdekességed, gondolatod a főszereplőkről,
amit elmesélnél?
Időről időre hajlok arra, hogy fiúkról, férfiakról írjak,
holott meggyőződésem, hogy sosem fogom megérteni az ellenkező nemet. Ilyenkor
is nagyon élvezem az írást, csak közben állandó kétségeim vannak, hogy nem egy
férfibőrbe bújtatott nőről írok-e tulajdonképpen (itt is az a nagy félelmem, hogy
nem elég hiteles a karakterem).
De jó, hogy megcsináltad! :) Köszi!
VálaszTörlésAz első válaszoddal kapcsolatban kérdeznék: Neked az egész sztori meglesz hirtelen fejben (értem ezalatt, hogy vázlatosan, de tudod hova lyukadsz ki) és csak leírod vagy megvan kb az eleje és után jutnak eszedbe dolgok?
A hím karakterekről meg, ha van lehetőséged, akkor kérdezz meg egy pasit :) sokat tanulhatsz.
Vázlatosan :D legtisztábban a csattanó ötlete van meg, a kezdet és a befejezés nagyjából, meg foszlányok abból, ami ezek között történhet.
TörlésVagyis, ha jól gondolom összejön egy alapsztori és bekattan, hogy: De buli lenne már őket összehozni... de előbb eltaposom ezt a... fenébe, előbb kinyírom a hangyákat a fürdőben... szóval hangyás lesz a főszereplőnő és legyeskedik körülötte a pasi. :)
TörlésIgen, ezzel megragadtad a lényeget XD
TörlésÖrülök, hogy kitöltötted, jó volt olvasni a válaszaidat. Volt egy-két rész, ahol magamra ismertem, de volt egy-kettő, ahol nem. Például, hogy nem önállósítják magukat a karaktereid. Nálam valószínűleg azért, mert csak ilyen kis fix pontjaim vannak, nem pedig az egész történet a fejben... Valószínűleg nem a legjobb hozzáállás egy regényhez, egyszer próbáltam a hópihe-metódust, de az számomra halál...
VálaszTörlésAz utolsó meg nekem is félelmem, még ha vannak öcséim is, akik megfelelő tesztalanyok :D
Szerintem egyébként nincs olyan, hogy jó vagy rossz hozzáállás, kinek mi működik :D én a magam módszereivel is küszködök, úgyhogy talán jobban járnék, ha hagynám, hogy a karakterek tegyék a dolgukat.
Törlés